Közzétéve:

Ismét december…

…és ezzel ismét eljött a legzsúfoltabb hónap az életemben. (nem ez a konkrét december, hanem minden évben a december a legzsúfoltabb és a legstresszesebb…) És nem CSAK a karácsony miatt, hanem a karácsony+felhalmozódott idényjellegű munka+a házimunka kényszere, hogy minden szépen és rendben legyen, na ez a három egyszerre ütős kombinációt alkot…

… annyira ütőset, hogy idén lemondtam még az adventi kalendárium készítéséről is… pedig imádom a sok kis dobozka, vagy zacskó kreatív díszítgetését, de idén ez már valahogy nem ment. Két okból sem: egyrészt semmi időm nincs ilyenekre, mert szétdolgozom magam, másrészt  – most köpjetek le, vagy kövezzetek meg – baromira megcsömörlöttem ettől a kényszeres “mindig vegyünk valamit a gyerekeknek, mindig járjunk a kedvükben, mindig ajnározzuk őket halálra valamivel, mindig lepjük meg őket…” hozzáállástól.

Komolyan, úgy érzem, erre az állandó pörgésre csak a Supradin-reklámanyuka képes, mert ő folyton vitaminokat zabál, és ettől folyamatosan topon van, mindig “jelen” van, mindenre képes. Hát én nem, én nem vagyok Supradin-anyuka (főleg mivel sohase választanak be egy reklám főszerepére sem, pedig hihetetlenül sok válogatáson megfordultam már életemben. Valahogy a reklámkészítőknél egy anyuka sosem úgy néz ki mint én vagy mint az igazi anyukák… Például az anyukáknak soha sincs nagy orra vagy szemüvege, mint ahogy sovány arcuk sincs. Mindig életvidámak, kerek arcúak, pisze orrúak, hosszú, egyenes hajúak, karcsúak és persze 22 évesen van három gyerekük… na jó, erről ennyit.) És azt se hiszem most már, hogy a gyerekeknek feltétlenül szükségük van arra, hogy mi mindig meglepjük őket, mindig ajándékozzunk, mindig ott legyünk a sarkukban. Mi lenne, ha csak békén hagynánk őket kicsit? De persze a csokikának mindig örülnek, így azért a szokásos 299 forintos minden napra egy csokis kis kalendáriumot ők is megkapták, és nagyon örülnek neki. Úgy látom, nem is igényelnek többet, és jelenleg én se…

És mivel ennyire iszonyatosan zsúfolt lesz a december – például 4-én belépek az utolsó 3X-es évembe – szinte muszáj lesz előre megtervezni mindent. És ímé ehhez a szokásos segédletek, a falinaptár, a tennivalólista, a családi tervező meg a társaik.

Jaaaa, és itt szeretném felhívni a figyelmet a decemberi levélpapírra: kérek szépen mindenkit, hogy írjon levelet! Ezt nem a Magyar Posta levélforgalmának és profitjának visszaesése fölött érzett aggodalmam miatt mondom, hanem mert úgy érzem, fel kéne éleszteni a levélírás hagyományát. Mindig is imádtam levelet kapni, és évek óta nem kapok senkitől. De hát én se írtam!!!! Persze a postaköltség aránytalanul magas, de talán 1-2 levél kedvéért megéri…

Tehát akkor a szokásos letölthetők, katt a kis képekre és már lehet is nyomtatni:

Falinaptár és színezhető falinaptár:

   

 

 

 

 

Levélpapír és jegyzetpapír (a jegyzetpapír kiválóan alkalmas pl. karácsonyi receptek leírásához is…)

   

 

 

 

 

Családi tervező 4, 5 és 6 fős családoknak, valamint programlista:

   

 

 

 

 

Tennivalólista és sima keretes papír:

   

 

 

 

 

És to do list, ha valaki mindenképpen angolul szeretné leírni a tennivalóit 🙂 :

 

 

 

 

 

Mindenkinek szuperfantasztikus decembert kívánok!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.